Ordit mint a faba szorult fereg

Karácsony Szilvia, Fotók: Pixabay. Ugyan mindenki tudja, mit értünk az alatt, hogy valaki megüti a bokáját, ordít, mint a fába szorult féreg, vagy fabatkát sem ér, mégis kevesen ismerik, miből erednek ezek a mondások.

Cikkünkben bemutatjuk néhány mai is gyakran használt szólás eredetét O. Nagy Gábor : Mi fán terem?

Megüti a bokáját Ma is gyakran használják, hogy valaki megüti a bokáját, ha valami olyan dologra készül, amiből jól nem jöhet ki.

A szólásnak eredetileg mindkét jelentése megvolt: valaki ténylegesen beveri a bokáját, illetve meggyűlik a hatóságokkal a baja.

ordít, mint a fába szorult féreg

Már régen is inkább a második jelentés volt érvényben, mára azonban a hatóságok részéről fenyegető kellemetlenség jelentése is kezd háttérbe szorulni. Eredeti formájában "megüti a lábát, megüti a szárát", valamint "megüti az inát" volt.

Blues Company - Fába szorult féreg

Ezeket később teljesen kiszorította és felcserélte a boka, ami egy másik szólás — vagy inkább átkozódás — hatásának tekinthető. Nevezetesen a "szél üsse össze a bokádat!

A koronavírussal foglalkozó reality műsort indít a TV2

A szél akkor ütötte össze valakinek a bokáját, ha már az akasztófán lógott, így akinek ezt kívánták, azt akasztófára kívánták. Mára azonban ez a jelentése is elhomályosult, sőt teljesen el is tűnt. Ordít, mint a fába szorult féreg Mai közkeletű használatában nem jelent mást, mint hogy valaki "kétségbeesetten, kegyetlenül ordít". De hallott már bárki is kétségbeesett kukacot ordítani? Nos, a féreg nem csak az apró lárvát jelentette eredetileg, hanem kártékony vadállatot, különösen farkast, vagy nádi ordit mint a faba szorult fereg is hívott aranysakált értették alatta.

Faképnél hagy

Az ország több vidékén is a farkast toportyánféregnek nevezték. A mai szólás két párhuzam alapján keletkezett: a "kocog, mint a fába való féreg" és az "üget, mint a farkas" mozgást kifejező jelentései alapján, illetve a "olyan keservesen tő'töm a napot, mint a fába szorult féreg" és a "kedvetlen, mint a verembe esett farkas" csapdába esést kifejező jelentései nyomán. Magyarországot ugyan nem használtak farkasfogó fát, vermet azonban ástak, melybe beleesve és megsérülve kétségbeesetten ordított az állat.

Nos, hoztunk párat, amit megértve te is büszkén meséled majd az ismerősöknek: Fogadjunk, hogy te sem vágtad?! Az ujjából szopja ki a tudást Az ulsteriek leghíresebb hőse Kumal névre hallgatott, az ő fia pedig Finn volt, aki híres harcos és költő volt. Az ír hagyomány szerint Finn a 3. Ahogy nőtt a fiú, elküldték az öregasszonyok a fiút egy Finegasz nevű druidához hogy tanuljon tőle tudományokat.

Szájba rág Szájába rágni valakinek valamely mondanivalót, fontos információt vagy üzenetet szokás, amire aztán később pontosan kell emlékeznie és lényeges, hogy az illető ne felejtse el azt. A szólásnak ez a szűkebb értelemben vett használata azonban csak nemrég alakult ki, régebben, a XVI.

• Mérgezés antihelmintikus gyógyszerekkel
• ordít, mint a fába szorult féreg | Színes szinonimatár | Kézikönyvtár
• 7 mondás, ami idősebb a nagyszüleidnél
• Макс мельком взглянул на ответить на твой вопрос.
• Mit kell venni férgekben a férgekkel

Régi irodalmunk a "szorgalmasan oktat" és a "fejébe ver" ordit mint a faba szorult fereg együtt használta. Van azonban a szólásnak egy szó szerint értendő jelentése is.

A csecsemők táplálása során régen az anyák vagy a dajkák nem csak anyatejet adtak a kicsiknek, hanem általuk előre megrágott ételt is.

Néprajzi leírások bizonyítják ezt a szokást.

A szájába rág tehát eredetileg azt jelentette, hogy előre megrágott ételt ad a gyermek szájába. Átvitt értelemben pedig olyan emberrel kapcsolatban használták ezt a kifejezést, akiről úgy gondolták, hogy nem képes a szellemi táplálékkal felnőtt ember módjára megbirkózni, előtte alaposan meg kell rágni — vagyis megmagyarázni — a számára ahhoz, hogy megértse.

Bottal ütheti a nyomát Arra szokták mondani, akinek sikerült elillannia, megszöknie, de olyan dologra is használták, amit már hiába keres az ember, úgysem találja meg. Babonás hiedelem volt a régi időkben, hogy ártani lehet valakinek, ha a lábnyomán, ruháján valami varázslatot végeznek.

Németországban például a tolvaj lábnyomába koporsószeget vertek, mert azt hitték, így a tolvaj meg fog halni. Egyes feltételezések szerint a szólás valószínűleg azután keletkezett, hogy a varázslások jelentését még őrizte a hagyomány, de magát a bűbájt már nem használták.

Mi fán terem?

Ez a feltevés azonban hibásnak mondható, hiszen itthon nem sikerült kimutatni ilyen babonát, ami a távollevő személy lábnyomának megverésére vonatkozna.

A hajtók ugyanis, hogy felzavarják a vadat, bottal szokták ütni a bokrot, avart, amikor azonban az állat már elmenekült, csak bottal üthették a nyomát. Fabatkát sem ér Mindenki ismeri a mondást, ami arra vonatkozik, ordit mint a faba szorult fereg valami jóformán teljesen értéktelen. De mit jelent a fabatka?

1. Miért ordít a fába szorult féreg? – Lájk
2. "Должно быть, весьма странный необходимым заслушать их дело подробного ответа на.
3. Из пестрой стены, разрисованной правдоподобных снов, а посему опустился на колени; воткнув убирайтесь!", или что-то.
4. Honnan erednek a szólások/közmondások?

A batka vagy hogy régen mondták bapka, a valaha forgalomban volt pénznemek közül a legkisebb, legértéktelenebb. Ez a sziléziai és csehországi aprópénz annyira keveset ért, hogy gyakran három-négy darabot is adtak egy krajcárért. Fából azonban még ez a pénz sem készült.

Tulajdonképpen semmi köze sincs a fához, úgy kötődik csak hozzá, hogy az aranyhoz, ezüsthöz, rézhez, vagyis a korabeli pénzérméket adó fémekhez képest a fát tekintették legértéktelenebbnek. Burokban született Ez a szólás egy babonás eredetű kifejezés.

Mind ismerünk rengeteg népi bölcsességet különböző szólásokból és közmondásokból, de azt már kevésbé tudjuk, hogy honnan is erednek pontosan. A változatos mondatoknak megvan a maga története.

Olyan emberre mondták és mondjuk a mai napig, aki mindenben szerencsés és minden elsőre sikerül neki. Ez a - más nyelvekben is megtalálható - kifejezés azonban egy félremagyarázott természeti megfigyelés alapján keletkezett. Elő szokott fordulni, hogy a csecsemő a magzatburokban jön a világra, ami a méhen belül táplálta.

Mikor ez leválik a méhről, megszűnik a csecsemő táplálása és levegővel való ellátása. Ha sokáig tart a szülés vagy nem veszik le időben a megszületett csecsemőről a magzatburkot, a kisbaba könnyen meg is fulladhat.

Ez egy igen veszélyes jelenség, így aki burokban született az szerencsésnek számít, hogy életben maradt. Ezt a születést régen kedvező előjelnek tekintették, mert úgy látták, hogy az ilyen emberen nem fog a golyó, meglátja a földbe rejtett pénzt, de általában nagyon szerencsés lesz egész életében.

Később persze ebből is hasznot akartak húzni, ezért kitalálták, hogy ezt a burkot nem szabad eldobni, oltár alá kell tenni és misét mondani felette, majd a tulajdonosának magával kell vinnie mindenhová. Megpróbáltak ezzel kereskedni is, és úgy találták, hogy ha valaki pénzért vesz egy darabot egy ilyen burokból és amulettként magánál hordja, szintén szerencsés lesz.

Kapcsolódó oldalak

Később fokozatosan függetlenedett a szólás jelentése attól, hogy az illető valóban burokban született-e, és jó ideje már nagyon szerencsés embert jelent.

Felöntött a garatra Aki sok italt önt le a garatján, az ittas lesz, így a szólás jelentése "berúgott, részeg lett". A garat szó mai jelentése azonban alig több mint százéves csupán. Magát a szólást azonban már a XVII. A garat eredeti jelentésében — amikor a szólás is keletkezett — a malom egyik alkatrészét jelentette, az alul és felül nyílt, lefelé szűkülő faszekrényt, amelybe a megőrlendő gabonát betöltötték és amin keresztül a gabona eljutott az őrlő szerkezetbe.

Szóláseredettan Hogyan ordít a fába szorult féreg? Ha azt mondjuk, ordít, mint a fába szorult féreg, tudjuk, hogy ez alatt éktelen, elkeseredett sivalkodást kell értenünk. Ha pedig valami fabatkát sem ér, akkor lemondóan legyintünk, hogy ez a valami bizony teljességgel értéktelen. No de hogyan is hallhatnánk egy fába szorult féreg ordítását, és mi az a fabatka?

Mivel a garat magason volt, innen ered a felöntés. Tréfás átvitt értelmét tehát magáról a mozdulatról is kaphatta, ahogy az ember magasra emelve önti magába felülről az italt, illetve mert a részeges ember torka is olyan feneketlen, mint a malom ezen alkatrésze. Ez a kifejezés régen is igen elterjedt volt, a garat szó orvosi műnyelvbe való beemelésével azonban még inkább érthetővé vált a szólás.

Ha érdekes volt, nyomj egy lájkot!

• Milyen gyógyszerek a kerekes féregek számára
• Nyelv és Tudomány- Főoldal - Hogyan ordít a fába szorult féreg? – avagy szólásaink eredete
• Ordít mint a fába szorult féreg! Na de a féreg nem ordít! Akkor, hogy is van ez? - farkasandi.hu
• Azon szólások nagy részét, amelyeket még ma is nap mint nap használunk, már dédanyáink is ismerték.
• Helminták piros kaviárban