Az emberek protisztán parazitái.

Az üzekedési időszak alatt a felnőtt bikák egymással harcolnak a háremükben levő tehenekért. Az ellenséges bikák magukat mutogatják egymásnak, aminek az az emberek protisztán parazitái célja, hogy felmérjék a másik agancsát és erejét. Ha az egyik bika kisebb vagy gyengébb, akkor ösztönösen visszahúzódik.

Nyelőcsőférgesség - csak egyszerűen

Összecsapás csak akkor következik be, az emberek protisztán parazitái az ellenfelek egyformák. A bikák a mutogatás és bőgés mellett gödröket vájnak a földbe, ahová vizelnek, később pedig ebbe hengergőznek.

A vizelet beivódik a szőrzetükbe, aminek szaga igen vonzó a tehenek számára.

Egy bika húsz, vagy ennél több tehenet gyűjt háremébe, amelyet más bikáktól és a ragadozóktól védelmez. Ha egy fiatal vagy egy öreg bikának mégis sikerül háremet gyűjtenie, valószínűleg ezt nem tudja sokáig birtokolni, mert egy erőteljes bika hamar átveszi a háremet és elűzi gyengébb elődjét.

az emberek protisztán parazitái

A párzási időszakban a bikák ritkán vagy egyáltalán nem táplálkoznak, emiatt testsúlyuk 20 százalékát is elveszíthetik. Az olyan bikák, amelyek rossz állapotban kezdik a párosodási időszakot, nem élik túl a szezont, vagy ha mégis, akkor valószínűleg a tél folyamán pusztulnak el. A bikák hangosan ordítanak, ezt szarvasbőgésnek nevezik, mely több kilométerre, nyílt terepen még nagyobb távolságba elhallatszik.

  1. A férgek megelőzéséről az emberek tablettáira
  2. útján széles spektruma paraziták - farkasandi.hu

A tehenek azokat a bikákat kedvelik, amelyek többször és hangosabban bőgnek. A szürke farkasok vonyítása mellett a szarvasbőgés a legismertebb természeti hang.

az emberek protisztán parazitái

Szaporodása[ szerkesztés ] Tehén szoptatja borját A vapiti tehenek évente csak 1—2 napig termékenyek. A megtermékenyítéshez egy tucat vagy ennél több párosodási próbálkozás szükséges. A tehenek második életévükben válnak ivarképessé, és először egy, ritkán két borjat ellenek. Azért, hogy a tehén vemhes maradhasson, súlyának legalább kilogrammnak kell lennie. Ellés előtt a tehén elhagyja csordáját, és nem tér addig vissza, amíg borja nem elég erős ahhoz, hogy elmeneküljön a ragadozók elől.

Az iszubraszarvas megtart néhány narancsszínű pettyet a hátán, amíg az emberek protisztán parazitái lesz idősebb.

Két héttel születése után a borjú anyja csordájához csatlakozik; két hónap után befejeződik a szoptatás. A vapiti vadon 10—13 helminták a gyermek tüdejében él, de fogságban 20 évig is elélhet.

az emberek protisztán parazitái

Egyes alfajok, amelyekre nem nagyon vadásznak a ragadozók, a 15 évet is elérik a vadonban. Ebben az időszakukban nem annyira társas az emberek protisztán parazitái, mint miután elhullatják fejük ékességét.

Ekkor a bikák legénycsordákba verődnek, hogy közösen könnyebben védelmezzék egymást. Az agancsok a bikák közti vetélkedés mellett jó védelmet nyújtanak gazdájuknak a ragadozókkal szemben.

az emberek protisztán parazitái

Az agancson kívül védelmet nyújtanak a mellső lábak is, ezekkel mindkét nemű állat sikeresen verheti vissza támadóját.

A csordákban egy-két vapiti őrködik, figyelik a veszélyeket, míg a többi állat nyugodtan legel. A fiatal borjakat az anyák hívogatják, hogy a kicsik ne széledjenek szét.

az emberek protisztán parazitái

Ha a csordában sok a kicsi, akkor a nap legnagyobb részében állandó hívó kiáltásokat lehet hallani. Amikor ragadozók közelednek, a legnagyobb tehenek szembefordulnak az ellenséggel és mellső lábaikkal támadni kezdenek. A kisebb ragadozók visszaveréséhez elégséges, ha torokhangokat adnak ki.

A legveszélyesebb ragadozóik a falkákban élő szürke farkasok és prérifarkasokvalamint a magányos pumákde a barna és a fekete medvék is vadásznak rájuk. Tavasszal, miután a hó elolvad és a magasban levő mezők kizöldellnek, a vapiti felköltözik ide, ősszel viszont fordítva cselekszik, lejjebb húzódik a hegyek lábánál lévő erdőkbe, ahol több táplálék található, és a hideg szelektől is védettebbek. A vadászat is befolyásolja a vándorlását, mivel nem marad meg olyan helyeken, ahol háborgatják.

Eltérően a fehérfarkú szarvastól és a jávorszarvastól, amelyek bokorevők, a vapiti a szarvasmarhához hasonlóan legelő, de más legelő szarvasfajokkal ellentétben a vapiti levelekkel és ágakkal is táplálkozik.

Táplálékát az évszakok határozzák meg: füvet egész évben fogyaszt, kivéve télen; étrendjét olyankor kéreggel, tavasszal és nyáron rügyekkel, illetve levelekkel egészíti ki.

Az állat naponta 4—7, a nagyobb példányok 9 kilogramm táplálékot fogyasztanak. A Parelaphostrongylus tenuis egy fonálféregamely a vapiti és más szarvasfajok gerincvelőjét és agyát támadja meg. A fertőzés halálos.

  • Férgek kezelésére gyermekekben
  • juhok elleni kezelés paraziták - farkasandi.hu
  • Vapiti – Wikipédia
  • Vastagbél méregtelenítő xr ár

Az átmeneti gazdák, a házas és csupasz csigák, amelyeket a vapitik legelés közben véletlenül lenyelnek, ártalmasak, mivel ezen élősködők hordozói. Ez a betegség fellelhető Észak-Amerika egész területén. A betegséget az as évek végén fedezték fel az öszvérszarvas állományokban.

A betegség számos térségben megtámadta a tenyész- és vadvapiti állományokat. A beteg állatok súlyukból veszítenek, állandóan szomjasok, képtelenek a tájékozódásra és kedvetlenek, a súlyosan betegek el is pusztulnak.

Eukarióták

Ez a betegség hasonlít a parazitakészítmény embernek 1 tabletta agyvelőelfajulásra Bovine Spongiform Encephalopathiade nem azonos vele. A vizsgálatok alapján kitűnt, hogy ez a betegség nem veszélyes az emberre és a szarvasmarhára, [48] ben Dél-Korea mégis e betegség megelőzésére hivatkozva tiltotta be az USA-ból való agancsháncs beszállítást. Az USA-ban csak itt létezik még ez a fajta betegség.

az emberek protisztán parazitái

A Brucellosis a szarvasmarháknál terméketlenséget, vemhességmegszakadást és csökkent tejtermelést okoz. A betegség az embernek is átadható, az embernél több évig tartó influenzaszerű tüneteket okoz.

További a témáról