A galandférgek életciklus stádiuma
A Wikimédia Commons tartalmaz Galandférgek témájú kategóriát. Kifejlett példányaik gerinces végleges gazda bélcsatornájában, ezzel szemben a lárvák köztigazdában pl. A testtájak nevei megtévesztőek, hiszen az állatnak nincsen szája vagy bélcsatornája, ezért nem könnyű megállapítani, hogy vajon melyik a test a galandférgek életciklus stádiuma vége.
Fonálféreg v. orsógiliszta (Ascaris lumbricoides)
Lehetnek rajta szívógödrök, szívókák, ormányok, horogkoszorú rostellum és tüskék. A test ízeinek számavagy akár több ezer is lehet.
- Horgasfejű galandféreg taenia solium : a sertéshús fogyasztásával kerülhet a szervezetbe.
- Szivfergesseg gyorsteszt
- Milyen gyermekekben vannak férgek
- Helminták gyermekek kezelése népi gyógyszerekkel
Az egyes ízek működése meglehetősen önálló, a többi ízétől független működés — eltekintve a kültakaró, az idegrendszer és a kiválasztórendszer összerendezett működésétől. Egy kifejlett galandféreg tehát a nyak által ivartalan bimbózással létrehozott egyedek összekapcsolódott füzérének is tekinthető.
- Hymenolepidosis életciklusa, Tíz éve panaszkodott hasfájásra egy nő, ijesztő, mit húztak ki belőle Mit okozhatnak az agyi paraziták?
- Zelldox készítmény a paraziták számára
- Bakteriofág paraziták
- Fekélyek rossz lehelet
A galandférgek kültakarója összetett felépítésű, és többféle funkciót is ellát. Az állat a teljes testfelületen keresztül, diffúzan táplálkozik, főként szénhidrátokat szív föl a bélnedvből. A légzés szintén diffúzan zajlik, és mivel az állat oxigénben szegény élőhelyen él, főként a galandférgek életciklus stádiuma jellegű.
Kültakaróhoz kapcsolódó mozgásszerv a bőrizomtömlő. Rendszerint hímnősek, ivarszerveik is ízenként ismétlődnek. Gyakran jellemzi őket a szekvenciális hermafroditizmus, illetve ennek a proterandrikus formája: az egyes ízekben előbb a hímivarszervek működnek, később, további fejlődés után ezek visszafejlődnek és a női ivarszervek aktivizálódnak.
A galadféreg fertőzés tünetei és kezelése
Önmegtermékenyítésre és kölcsönös megtermékenyítésre egyaránt képesek. A testen a fejtől egyre távolabb jutó ízek egyre növekednek, és ivari folyamataik is egyre előrehaladottabbak.
Az érett petéket tartalmazó, ún. A végleges gazdából kijutó petéből először egy alkalmas köztigazdába kell jutnia, ezek gyakran planktonszűrő, vagy talajban, trágyában fejlődő fajok.
Egyes fajok fejlődési ciklusában két köztigazda faj is váltja egymást.
A köztigazdában való növekedés, fejlődés és ivartalan szaporodás után a lárva végleges gazdába jut. Gazdacseréjük rendszerint az adott élőlénytársulás egy predátor-préda táplálékláncához illeszkedik, a végleges gazda tehát megeszi a fertőzött köztigazdát. Végleges gazdáikra nézve sokszor erősebben specifikusak, mindössze kevés, közeli rokon gazdafaj alkalmas kifejlődésükhöz.
A köztigazdákra nézve azonban kevésbé specifikusak. Ismertebb fajaik[ szerkesztés ] Ha a széles galandféreg Diphyllobothrium latum vízben úszó lárváját kandicsrák Cyclops spp. Végleges gazdái halevő emlősökolykor akár ember is lehet.
Paraziták Horogféreg Ancylostoma duodenale Az emberi horogféreg két nematóda hengeresféreg fajtára osztható, az Ancylostoma duodenale és a Necator americanus.
A nyolc méternyi állat több ezer ízből áll. Magyarországról valószínűleg már évtizedekkel ezelőtt kihalt.
Horogféreg (Ancylostoma duodenale)
A peték az ürülékkel jutnak ki a külvilágba, majd bekerülhetnek egy alkalmas köztigazdábatehát marhába, disznóba, melyben borsóka lárvává alakulnak. A kifejlett féreg egy a köztigazdát elfogyasztó húsevő ragadozó vagy dögevő emlős, például az ember vékonybelében él, és több méteres hosszúságot is elérhet.
Az elsősorban a testüregeket és a főleg különböző szöveteket fertőző kórokozókat külön ismertetjük, mindkettőn belül elválasztva a rendszertani csoportokat: amoebákat, ostorosokat, csillósokat és spórásokat.
Az utóbbi faj petéje is képes fertőzni az embert, akkor a lárva az emberi izomzatban vagy agyban fejlődik ki.
Néhány faj nem a ragadozó-préda, hanem ehhez a galandférgek életciklus stádiuma alternatív táplálkozási úton fertőz.
Így például a Moniezia expansa lárvája mikroszkopikus méretű talajlakó atkában fejlődik, melyet a legelő juhmint végleges gazda véletlenszerűen fogyaszt el.
NaturalSwiss Videók - Mozgó féreg a vastagbélben
Az uborkamagképű galandféreg Dipylidium caninum petéit bolhalárvák eszik meg. Ha a kifejlett bolhát aztán egy alkalmas végleges gazda, például kutyaróka vagy macska a szőrzetét tisztogatva megfogja és lenyeli, kifejlődhet benne az ivarérett állat.
Az emberi emésztőrendszerben leggyakrabban előforduló paraziták Bányaféreg Ancylostoma duodenale és Necator americanus Az emberben élősködő kampósférgek közé két faj tartozik, az Ancylostoma duodenale és a Necator americanus. Az ilyen típusú paraziták kb. Széles szájnyílásukban szklerotizált fogaik vannak, ezekkel sértik fel a férgek a bél falát, ami lehetővé teszi, hogy a bél ereiből vért nyerjenek. A kampósférgek egy kisebb része, melyek más állatokat fertőznek meg, az ember élősködőjévé is válhatnak A. Ceylanicumvagy bőrlárvákat képezve áthatolhatnak az emberi bőrön, de további fejlődésre nem képesek.
Számos más galandféregfaj ismert a Kárpát-medencébenezek többsége a vadon élő állatok élősködője. Ajánlott irodalom[ szerkesztés ] 1. Edelényi B Galandférgek I.
Típus gyűrű alakú polichaete. Biológia a líceumban
Cestoidea I. Kassai T Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai. Medicina, Budapest. Kotlán SKobulej T. Mezőgazdasági Könyvkiadó.
Rózsa L Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja.
