Férgek nyulak kezelésében
A nyúlfélék Ausztrália és Madagaszkár kivételével mindenütt õshonos rágcsálók. A szabadban élõ példányok a lakóhelyükhöz szívósan ragaszkodnak. Nappal természetes vagy maguk készítette föld alatti üregekben pihennek és a szürkület beálltával indulnak táplálék után. Szaglásuk és hallásuk kitûnõ. Az egyik legközönségesebb faj a mezei nyúl Lepus europaeusmelynek alfajai Európában, sõt Ázsia és Afrika jelentõs területein is megtalálhatók.
Az üregi nyúl Oryctolagus cuniculus színezetében a mezeihez hasonló, de annál kisebb és zömökebb termetû, rövidebbek a fülei és a hátulsó végtagjai. Ennek a fajnak a férgek nyulak kezelésében jött létre a házinyúl.
Esther van Praag, Ph. Minden adományt, nem számít mekkora az összeg értékelik és segíteni fogják a folyamatos kutatást az orvosi ellátást és a nyulak egészségügyét a világ minden tájáról. Köszönöm Figyelem: Ez a fájl olyan képeket tartalmaz amely zavaró felkavaró lehet. Több tucat különböző parazitát találhatunk a házinyúl, a mezeinyúl, és az üregi nyúl gyomrában.
A nyúl háziasítása nagyjából a Középkorban, kolostorokban kezdõdött. A XVII.
Belső élősködők: férgek
A házinyúlnak kétféle hasznosítású fajtáját különböztetjük meg: a húsnyúl belga óriás, francia kosorrú stb. A ház körüli nyúltartás Magyarországon régóta elterjedt és az ország egyes részein kiemelkedõen sokan foglalkoznak vele, többnyire kiegészítõ állattenyésztési tevékenységként, mások kedvtelésbõl tenyésztik.
Milyen paraziták élhetnek a beleinkben és milyen panaszokat okozhatnak? Visszataszító gondolat, hogy mozgó élőlények élősködnek bennünk, így mihamarabb és a leghatékonyabban szeretnénk szabadulni tőlük! Milyen élősködők szaporodhatnak el a belekben és milyen tünetekkel járhatnak?
A hazai exportlehetõségek kedvezõ alakulása következtében az elmúlt 20—30 évben jelentõsen fejlõdött a nagyüzemi nyúlhús termelés. Ennek az eredményessége — mint az összes termelõ tevékenységé — a nyereség és a ráfordítás különbségébõl származik, amiben természetesen fontos férgek nyulak kezelésében az adott pillanatban a piaci helyzet és a telepet mûködtetõ szakemberek képzettsége.
A profit és a veszteség sokszor a személyzet szakmai képzettségébõl és a betegségeket férgek nyulak kezelésében megelõzõ tevékenységébõl ered. Csak egészséges állománnyal lehet hasznot termelni. Az egészség feltétele az állat igényeit kielégítõ tartási- és takarmányozási feltételek biztosítása és a magas szintû higiénikus környezet kialakítása. A betegségeket terjesztõ mikrobákat vírusok, baktériumok, gombák és a parazitákat távol kell tartani a tömegesen együtt tartott állatoktól.
Manapság egyre többen tartanak — akár kedvtelésbõl — férgek nyulak kezelésében természeteshez közeli körülmények között nyulakat. A nyulakban elõforduló férgességek tárgyalásakor figyelembe kell venni mind az összes tartási módot, mert mindig más-más élõsködõ megjelenésére kerülhet sor. Kezdjük a férgek felsorolását a mételyekkel. A közönséges májmétellyel Fasciola hepatica és a lándzsásmétellyel Dicrocoelium dendriticum akkor fertõzõdhetnek az állatok, ha fertõzõ lárvákat tartalmazó friss vagy szárított zöld növénnyel etetik õket.
A májmétely iránt a nyúl a rendkívül fogékony fajok közé tartozik. A felsorolt mételyek kifejlett példányai a májban telepszenek meg, máj- és epehólyag-gyulladást okoznak, aminek következtében étvágytalanság, sárgaság és ödémaképzõdés jelentkezik.
A házinyulak férgei - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál
A fertõzöttség elõfordulása szerencsére ritka, de a ház körül tartott nyulaknál számolni kell vele olyan vidékeken, ahol a mételyek honosak. A galandférgesség kétféle formája között különbséget kell tennünk. Elsõ esetben a nyúl vastagbelében a 30—80 cm hosszú kifejlett férget Anoplocephalidae találjuk. Férgek nyulak kezelésében nyúl a parazita szempontjából a végleges gazda. Az állatok fertõzõdése az áttelelésre is képes, több évig is elélõ talajlakó atkákkal történhet a szárított vagy zöld fû etetése során.
A súlyosabb fertõzöttség emésztési zavart okoz, aminek senyvesség és elhullás lehet a következménye. A galandférgesség másik formájában a nyúl a féreg fejlõdése szempontjából feltétlenül szükséges köztigazda szerepét tölti be. A kifejlett féreg valamilyen ragadozó — kutya vagy róka — vékonybelében található.
Elérhetőség
A féreg lárvája Cysticercus pisiformis viszont a nyúl hasüregében, a hashártyáján — borsószemhez hasonló, egyenként vagy csoportosan szõlõfürtre emlékeztetõ formában — tapadó, áttetszõ hólyagban található. A leírtakból következõen férgek nyulak kezelésében a parazitás megbetegedés a zártan tartott és mesterségesen összeállított takarmánnyal etetett nyulak esetében nem jelentkezhet, a májférgek parazitái a természetest megközelítõ körülmények között élõ állományokban számolni kell az elõfordulásukkal.
A mételyekhez és galandférgekhez képest sokkal gyakrabban lehetnek jelen a bélcsatornában a különféle fonálférgek. Ezek a gyomor, a vékony- és a vastagbél lakói.
Hogyan fertőz a férgesség?
Fejlõdésük közvetlen módon, köztigazda nélkül bonyolódik le. A nagy tömegben együtt tartott nyulak környezetének kifogásolható higiéniai állapota elõsegíti a gyors fejlõdésüket és a fertõzõdés súlyosságát. A bélcsatornában elõforduló néhány féreg közül a leginkább figyelmet érdemlõ — zárt, nagy létszámú állományokban is — gyakran elõforduló parazitát szeretném bemutatni.
Ez a nyúl hegyesfarkú-férge Passalurus ambiguusamelyik abba a csoportba tartozik, ahová pl.
Általában ezt igazként el is fogadhatjuk, azonban ha a részletekre is kíváncsiak vagyunk, akkor a kép megváltozik. Nézzük ezeket a részleteket.
A nyulak az érett petékkel lárvákkal szennyezett takarmány és ivóvíz elfogyasztása útján fertõzõdhetnek. A köztudottan koprofag nyulak, ha fertõzöttek, akkor a saját bélsaruk elfogyasztásával ezt a fertõzöttségét folyamatosan fenn tudják tartani. Ha tisztában vagyunk a nyúl emésztésélettanával, akkor azonnal fel kell figyelnünk erre a motívumra. A nyúl egészséges emésztésében a rostos tápláléknak rendkívül nagy jelentõsége van.
A növényi rostanyag hasznosítható tápanyaggá történõ átalakításában döntõ szerepe van a vakbélben mûködõ cellulózbontó baktériumflórának. A kellõ mértékben ki nem alakult flóra vagy annak csökkenése emésztési zavarhoz vezet. Tehát, ha az egészséges emésztésben jelentõs szerepet játszó baktériumok mennyisége a férgek nyulak kezelésében fertõzöttség hatására eléri azt a kritikus alsó szintet, ami a normális bélmûködést nem teszi lehetõvé, akkor klinikai tüneteket vált ki a fertõzöttség.
A bélcsatornát érõ káros behatások elsõ jele többnyire a hasmenés és a belek felpuffadása. A rendellenes emésztés károsan hat — tenyészállományokban — a nyulak általános egészségi állapotán keresztül a szaporaságra és az utódok felnevelésére is.
Sütik használata
A betegségre utaló általános klinikai tünetek étvágytalanság, hasmenés, spontán féregürülés stb. Gyakorlott szem szükséges azonban ahhoz, hogy az alig egy cm hosszúságú férgeket a növényi rostokat tartalmazó bélsárban észre vegyük. Súlyos fertõzöttség esetén a kiürített bélsárban vagy annak felületén is található kivételesen egy-egy féreg, de ezek sem feltûnõek. A nagy létszámú telepeken az intenzíven tartott nyulak férgességi állapotát a rendszeresen elvégzett laboratóriumi parazitológiai vizsgálatokkal ellenõrizni tudjuk és az eredmények alapján idõben végrehajtott beavatkozásokkal a jelentõsebb kártételt ki tudjuk küszöbölni.
A többféle módon végrehajtható laboratóriumi vizsgálatok közül a fertõzöttség legbiztosabb megállapítására a bélsár felszíndúsításos eljárása mutatkozott. Ezzel a módszerrel az állományban esetlegesen jelen lévõ más paraziták is kimutathatóak. A mélyreható vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy az eredményesség szempontjából nem mindegy a vizsgálandó bélsárminta vételének idõpontja sem.
A nõstény Passalurus férgek ételek férgek kezelésére nem egyenletesen zajlik a nap 24 órájában. A fertõzött férgek nyulak kezelésében hatóránként vett minták közül a legkevésbé biztosan a délelõtti 6—12 óra közötti mintákból, férgek nyulak kezelésében pedig a délutáni férgek nyulak kezelésében esti órákban gyûjtött mintákból lehet kimutatni a parazita petéit.
Nyílván felmerül a nyúlászok körében az a kérdés, hogy mit tehetünk a fertõzõdés megelõzése érdekében, illetve milyen beavatkozással tudjuk meggyógyítani a már fertõzõdött állományt?
A fertõzõdés lehetõségének kizárása — a megelõzés — az állatok egészségének megõrzésében a legfontosabb összetett tevékenység. A betegségek megelõzése a járványvédelmi és a higiéniai szabályok szigorú betartásán alapszik. A járványvédelem alapja az állattartó telep zártsága, ami azt jelenti, hogy ellenõrizetlenül ne kerüljön a telepre állat, ragályfogó eszköz, takarmány vagy illetéktelen személy.
Ennek elérése érdekében az állattartó telepet körül kell keríteni és folyamatos õrzésérõl gondoskodni kell. Az férgek nyulak kezelésében zárt állományba szükség esetén állatokat csak az elõírt karanténozás és a szabályok szerint elvégzett állategészségügyi beavatkozások után szabad bevinni.
A takarmány és egyéb anyagok telepre jutását szabályozni kell. A megelõzés sarkalatos pontja a környezet higiéniájának biztosítása.
A rendszeres takarítás eredményességét a hatékony fertõtlenítõ szerek használatával fokozni lehet. Ma már kereskedelmi forgalomban vannak olyan hatékony fertõtlenítõ szerek, amelyek nem csak a baktériumok és vírusok ellen használhatóak eredményesen, de a korábbi fertõtlenítõ szerekkel el nem pusztítható paraziták ellen is hatékonyan bevethetõek.
A féregfertõzött állományokban a mentesítés elengedhetetlen eszköze a programszerû féregtelenítõ anthelmintikus gyógyszeres kezelés. A féregtelenítõ gyógyszeres beavatkozásoknál alapelvnek kell elfogadni azt, hogy a rendszeres féregtelenítés akkor vezethet eredményre, ha mindig egy állatcsoport áttelepítése elõtt végezzük el.
Belső élősködők: férgek Belső élősködők: férgek Egy egészséges kutyának jó a tartása, éber, kíváncsi és érdeklődik a környezete iránt. A fejét magasra emeli és a fülei a zajok forrását követik. Az orr általában nedves, a bőr rózsaszín és egészséges kinézetű, a bunda csillogása és vastagsága teszi vonzóvá a kutyát, ezért akarjuk őt választani.
Az egyszer elvégzett beavatkozás nem nagyon hatékony, mivel a féregre jellemzõ közvetlen fejlõdés miatt az újrafertõzõdés gyorsan megtörténhet. Hathatósabb eredmény érhetõ el, ha a gyógyszert több legalább 5 napon keresztül — a gyógyszer kiszerelésétõl függõen — takarmányba keverve vagy ivóvízben adjuk az állatoknak.
A kezelést ki kell egészíteni a ketrecek alapos takarításával és fertõtlenítésével. A parazitikus férgek által okozott veszteségek megelõzése céljából ajánlott — legalább a tenyésztésre szánt állomány — évi rendszeres laboratóriumi parazitológiai vizsgálatát elvégeztetni. A vizsgálat eredményét figyelembe véve a gyógyszeres beavatkozás megtervezéséhez és elvégzéséhez kérjük az állomány ellátását végzõ állatorvos tanácsát és segítségét.
Merényi László.
